Hóember torta

Ez a történet egy nyári hóemberről szól, de úgy gondoltam, inkább mostanában mesélek róla.

Az ötletet az ünnepelt ovis jele adta, és ha az egy hóember, akkor bizony nyáron is el kell készíteni:)

A díszítésen most nem kellett sokat gondolkodni, eléggé adott volt a helyzet... a nagyobb kérdés inkább az volt, milyen alakzatban készítsem el a tortát... végül is úgy döntöttem, nem kísérletezem a kerek hógolyók egymásra építésével, hanem egy fekvő verziót készítek. Két gombócot (vagy inkább fél gombócot) a testének, egy gombócot a fejének, mindezt madártej tortából.

A recepttel már komolyabb kérdések voltak. A madártej 2007-ben lett az év tortája, persze hogy a hivatalos verziót kerestem meg először. Az aprócska gond ezekkel a leírásokkal az otthoni használatkor, hogy nem egy átlag háziasszonynak, egy tortához, hanem a nagyüzemi tortagyártáshoz készülnek. Egy adagra lefordítani pedig nem is olyan egyszerű mint gondolnánk. A matekkal még nem lenne gond, de itt egy sima osztás nem segít rajtunk... Így aztán folytattam a keresgélést, összehasonlítottam sok-sok különböző leírást, végül aztán megpróbáltam kialakítani egy saját verziót, kiindulva a hivatalos, nyertes receptből, felhasználva a többi megoldást. Az alapkoncepció, hogy a hagyományos piskótához képest a tészta sok-sok tojásfehérjét tartalmaz (ez emlékeztet majd minket a habgaluskákra), a krémben pedig inkább a sárgáják kapnak fontos szerepet (megadva ezzel magát a  madártej jelleget).

Térjünk inkább rá a látványosabb részre, így haladt a torta maga:

Sorozatképek a hóember fejének alakulásáról:

Körülbelül ez az a rész (amikor már egy ideje dolgozom egy tortán, kezd megvalósulni az eredeti elképzelés...), hogy új és új ötletek jutnak eszembe... ami egyrészt jó, mert pl. így készült még egy piros kalap a hóember fejére, egy seprű a kezébe, és pár fondannal bevont marcipán hógolyónak. Másrészt viszont, nehéz leállni az ötletek megvalósításával:)

A kiegészítők:

Íme, a kész hóember:

Köszönöm mindenkinek, aki idelátogatott, akár először, akár már többedszer.

Ann

Első menyasszonyi tortám

Az elsőt itt úgy értem, mint a torta készítőjét... remélve, hogy ilyen értelemben lesz még több is...:)

Egyet megígérhetek így a történet elején, mégpedig hogy ez biztosan nem olyan torta lesz, mint amit a legtöbben maguk elé képzelnek menyasszonyi torta kapcsán. De én ezt szeretem.

Sok képnézegetés, és ötletelés után kialakult az elképzelés. A cél egy zöld színű, kétszintes, cukorliliomokkal díszített torta volt. A zöld szín és a kétszintes még rendben van, mondjuk hogy "sima ügy", de cukorvirág készítésbe most fogtam először... Mondhatom, nagy volt az aggodalmam, hogy elég szépen sikerüljön.

A teljesség kedvéért elmesélem, hogy az alsó szint a már korábban is említett gesztenyés torta volt, vaníliás krémmel, a felső szint pedig egy hagyományos diótorta főzött, diós krémmel. A torták sütéséről és a zöld fondannal bevonásáról most nem mesélnék hosszabban, a hangsúly itt a liliomok elkészítésén volt.

Hosszas kutatás, és mások tapasztalatainak olvasása után egy gyakorlott cukorvirág készítő, Földi Lenke egyik receptjét próbáltam ki.

http://lenke-torta.lapunk.hu/

A tejporos, sűrített tejes receptet választottam, amiről utólag már határozottam mondhatom, hogy jól bevált. Persze nem ment azért olyan simán a dolog...:) Aki ilyennel próbálkozik, annak mondom, nagyon sok türelem kell hozzá. Azért az első sziromformáló kísérletek után lassacskán sikerült ráérezni, milyen állagú is kell legyen a massza. Így alakultak:

Nem, nem őrültem meg. A bal oldali még az alapmasszából készült, amin kipróbáltam a mintát, a jobboldali pedig egy próba az alapszínre. A többinél ezt a kettőt ötvöztem:

Azért így már talán hasonlítanak egy lilioom szirmaira.

Közben alakultak a torták is, a zöld alapszínt a virágok színéhez passzoló szalaggal egészítettem ki:

Aztán lassacskán összeállt az egész torta. Azért azt bevallom, a drótokkal így elsőre még nem bántam olyan jól, de ez is gyakorlat kérdése, legközelebb majd könnyebben megy. Persze ez a kész virágokon igazán nem látszott, amik a bibékkel együtt (ezek nem saját készítésűek voltak, hanem készen vásároltam) már igazán élethűnek hatottak.

Szóval ez volna a történet az első cukorvirág készítési próbálkozásomról. Egy kiállításon szerencsém volt beszerezni a Wilton-os kiszúrókészletet (http://www.wilton.com/store/site/product.cfm?sku=2109-0054), úgyhogy remélem lesz alkalmam használni a többi formát is.

Köszönöm mindenkinek, hogy benézett.

Ann

Thomas mozdony torta

Kedves Olvasó!

Aki most látogatott ide először, vagy aki már a többedik bejegyzésem olvassa, és köszönet neki ezért, ahogy a címből kiderült, a fiúk kedvenc mozdonyát, Thomast igyekeztem megformálni tortából. Hogy ez mennyire sikerült, a lap alján majd döntse el mindenki:)

A cél egy sima csokis piskótájú torta volt, minél csokisabb krémmel. A krém receptjéért köszönet a tortaimádó blognak, ezt gyakran használom, mert igazán gyors, és nagyon finom.

A recept:

http://www.tortaimado.hu/2009/01/csokoladekrem-tolteleknek.html

Mivel nincs Thomas mozdony formájú tepsim, bár nagy valószínűséggel még ezt is lehet kapni valahol...

Hát ahogy ezt leírtam, szokás szerint nem tudtam megállni, utána is néztem a kérdésnek, és most már bizton mondhatom, a válasz nem valószínűleg kapható, hanem kapható. Hol máshol, mint a Wilton-nál, mégpedig "choo-choo train pan" néven:

http://www.wilton.com/shapedpan/Choo-Choo-Train-Pan

De aki gondolja, egy egész modellvasutat is készíthet sütikből az alábbi forma segítségével:

http://thomasthetankenginefriends.blogspot.hu/2010/11/train-thomas-tank-cake-pan-baking-tins.htm

Még szerencse, hogy ezekre nem a torta sütése előtt bukkantam, talán kisebb önbizalommal álltam volna neki elkészíteni Thomast egy sima tepsi segítségével... Lényeg a lényeg, nem bonyolítottam túl a dolgot, megsütöttem a hagyományos piskótát a tepsiben, a mozdony testéhez készítettem egy külön piskótát egy gyümölcskenyérformában, majd nekiálltam a kirakózásnak. A cím ennyiben nem pontos, ugyanis nemcsak magát a mozdonyt, hanem egy vagont is csináltam.

Mindenesetre a formázás után kezdtek alakulni a dolgok:

A mozdony egy kis finomítás után:

Ilyenkor jön az egyik legjobb rész, amikor rétegről rétegre a tortába kerül a krém... ezt azért szeretem, mert hirtelen nagyon látványosan halad az egész munka, alakulnak a formák:

A továbbiakról sajnos nem készítettem elég képet, mert ilyenkor szoktam igazán belemerülni a munkába, a fondant készítése, a színezés, a torták burkolása, az aprólékos díszek formázása...

Azért egy kis ízelítő, hogy volt a torta belsejében bőséggel a csokis krémből:

A hosszas munka eredménye pedig ez lett:

 

A tortát stílusosan megutaztattuk kicsit, amit szerencsére mozdonyhoz híven nagyon jól bírt, és ha minden igaz, nagyon boldoggá tette az ünnepeltet.

Köszönöm mindenkinek, aki ellátogatott ide.

Ann